Egy aranycsőrű fehér galamb kék pajzsban, két arany kalásszal körülvéve. Szepsi város ősi, eredeti pecsétszimbóluma csak egy galamb volt, a Szentlélek jelképe, melynek tiszteletére volt felszentelve a helyi gótikus templom a 14. században. Bár a legrégebbi ismert irat, amely a szimbólumot említi, 1603-ból való, mégis valószínű, hogy a városban már 100 évvel előtte is használták. II. Ferdinánd császár 1634. május 2-án írásban igazolta a „régebben használt pecsétet“. Szepsi címerének legismertebb eredeti példánya, egy keltezetlen falfestmény, a volt Abaúj-Tornai vármegyeháza épületében, Kassán található (jelenleg a Kelet-szlovákiai Múzeum). Az ovális kék pajzs közepén egy fehér galamb látható kalász- és virágkoszorúval körülvéve. Szepsi ezt a formát választotta a város címerének.
A nyolcvanas években a címertani bizottság javaslatára a helyi címerekhez hasonlóan a koszorút kalászokkal helyettesítették. 1985. június 6-tól a város ebben a formában használja címerét.
Szepsi zászlajában hét függőleges fehér, kék, sárga sáv található. A lobogó oldalaránya 2:3, melynek alsó része egy bevágással végződik a zászló egyharmadáig. A címer grafikai feldolgozása ifj. Čisárik Ladislav-nak köszönhető.
Vörös-zöld pajzs, amely ezüst, balra dőlt hullámos keresztrúddal ketté osztott; a felső mezőn ezüstruhás, ezüstsapkás aranyhajú lovas, ezüst nyeregben ezüst színű, arany sörénnyel és farokkal rendelkező lovon ülve aranypáncélban és arany hámban; ezüst ekevas az alsó mezőben.
Bodolló városrész címere két település pecsétjének legrégebbi történelmi lenyomatán alapul: Kis- és Nagy-Bodolló, amelyek összeolvadásával Bodolló jött létre
Lovas (Kis-Bodolló). A szimbólum két tényre mutat rá az említett településre vonatkozóan. Az első, bizonyíthatóan a 17. század óta a Fáy családból származó nemesek birtokában volt, akiknek a család címerében egy ezüst lovat tartó férfialak található, amely megváltoztatott (stilizált) formában juthatott a falu pecsétjére. Legalább 1671 óta a családnak kastélya is volt ott. A második tény - a már említett nemesi család tagjai, és így természetesen a helyiek lótenyésztéssel foglalkoztak a faluban, amiben jeleskedtek. Ezt több monográfia, valamint maga a községi krónika is megerősíti.
Ekevas, az eke egy része (Nagy-Bodolló). Ez a falu lakóinak jellemző munkavállalói motívuma, amely a fő megélhetési forrásokra, valamint a termőföldre mutat.
Csík – a pajzs felosztása csíkot hoz létre (hullámos, balra dőlő), ami egyrészt a falun átfolyó vízfolyásra, azaz két különálló falu létezésére (bizonyos időpontban), másodsorban pedig az elegendő hal megléte és a halászat hagyományára mutat rá.
A zászlólap hét hosszanti sávból áll, amelyek színei a település címerének színeiből adódnak, tehát sárga (1/9), zöld (1/9), piros (1/9), fehér (3/9) és zöld (1/9), piros (1/9), sárga (1/9). A zászló képaránya 2:3, és dupla fecskefarok zárja le.
