István egész uralkodását a Kárpát – medence egységének a megteremtése illetve a kereszténység elterjesztése jellemezte ebből kifolyólag külpolitikájában alapvetően békére törekedett a szomszédaival, Gizellával kötött házassága is ezt a célt szolgálta.
Szent István király intelmei Imre herceghez
... Itt az idő, hogy többé ne puha kásával étessenek, az téged csak puhánnyá s finyássá tehet, ez pedig a férfiasság elvesztegetése s a bűnök csiholója és a törvények megvetése; hanem itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi. Ezek előrebocsátván térjünk a tárgyra.
IV. A főemberek tiszteletéről
... tartsd mindig eszedbe, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz, homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod.
V. A türelem és az igaz ítélet gyakorlása
... A türelemről így beszél Pál apostol: „tanúsítsatok mindenki iránt türelmet.“ És az Úr evangéliumban: „ Ha (türelemmel) kitartotok, megmentitek lelketeket.“ Ehhez tartsd magad, fiam: ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet; Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül eléd vagy valamely főbenjáró bűn vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, hanem az efféle ügyet inkább bírákhoz utasítsd, az ő megbízatásuk, hogy törvény szerint döntsenek.
VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról
... Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.
VII. A tanács súlyáról
... A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér;
X. A kegyességől és az irgalmasságról
... Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illes.
PS:
Figyelmesen olvassuk el ezen intelmeket és rájövünk, hogy nem a HÍD létrejötte hanem az SzIk intelmeinek folyamatos megsértése, illetve be nem tartása okozta és okozza a magyarság vesztét.
Szent István király intelmei Imre herceghez
... Itt az idő, hogy többé ne puha kásával étessenek, az téged csak puhánnyá s finyássá tehet, ez pedig a férfiasság elvesztegetése s a bűnök csiholója és a törvények megvetése; hanem itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi. Ezek előrebocsátván térjünk a tárgyra.
IV. A főemberek tiszteletéről
... tartsd mindig eszedbe, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz, homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod.
V. A türelem és az igaz ítélet gyakorlása
... A türelemről így beszél Pál apostol: „tanúsítsatok mindenki iránt türelmet.“ És az Úr evangéliumban: „ Ha (türelemmel) kitartotok, megmentitek lelketeket.“ Ehhez tartsd magad, fiam: ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet; Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül eléd vagy valamely főbenjáró bűn vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, hanem az efféle ügyet inkább bírákhoz utasítsd, az ő megbízatásuk, hogy törvény szerint döntsenek.
VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról
... Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.
VII. A tanács súlyáról
... A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér;
X. A kegyességől és az irgalmasságról
... Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illes.
PS:
Figyelmesen olvassuk el ezen intelmeket és rájövünk, hogy nem a HÍD létrejötte hanem az SzIk intelmeinek folyamatos megsértése, illetve be nem tartása okozta és okozza a magyarság vesztét.
